Interjú Dr. Balogh Lászlóval, az SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet vezetőjével

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar támogatást nyert a Nemzeti Tehetség Program keretein belül meghirdetett „A mentori hálózat működésének és a mentori programok bemutatásának támogatása” című pályázati konstrukcióban „Az SZTE JGYPK Testnevelés és Sporttudományi Intézet sportmentori programja” címmel. A programsorozat idén novemberben valósult meg az SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet szervezésében. A programról Dr. Balogh László intézetvezetőt kérdeztük.

Honnan jött a program ötlete és milyen célokat kívántak elérni a program megvalósításával?

Közismert tény, hogy napjainkban a középiskolás fiatalok egészségtudatos magatartása - finoman szólva – hagy némi kívánni valót maga után. Nagyon alacsony a rendszeresen fizikai aktivitást végzők száma a körükben. Sajnos felmérések és vizsgálatok mutatják, hogy nincsenek tudatában annak, hogyan kell egészségesen élni, beleértve ebbe a táplálkozást, az életvezetési szokásokat. A mentális hátteret (gyakorlatilag) nem feltétlenül a pszichológusi, pszichiátriai munkának kell kialakítania, hanem annak, hogy ők hogyan készüljenek fel tudatosan az életük következő szakaszára, legyen az a felsőoktatás vagy a munka. Fontos, hogy a mindennapi életvitelükbe tudatosan bele tudják építeni a fizikai aktivitást, a napi rendszeres testmozgást és ehhez kapcsolódóan a táplálkozást - ez nagyon fontos, hiszen ha egészségesen élnek, rendszeresen végeznek testmozgást, akkor tovább lesznek munkaképesek, kevesebbet fognak hiányozni, stb – összességében sikeresebbek és kiegyensúlyozottabbak lesznek a mindennapokban és nem utolsósorban a munkaerőpiacon is.

A program célcsoportja a középiskolai diákok voltak – számukra azért volt fontos egy ilyen jellegű program megvalósítása ugyanis, ha a középiskolás diák bekerül egyetemre könnyebben tudja a választott szakja szerinti tudását kibontakoztatni, elsajátítani az órákon hallottakat, hamarabb tud regenerálódni – ennek mind pszichés mind fizikai következményei vannak.

A program azért volt hasznos (idén került második alkalommal megrendezésre. szerk.), mert a most megvalósított események során a fő célkitűzés az volt, hogy az Intézet – levonva a előző pályázati program tanulságait - egyfajta támogató, szupportív mentori tevékenységet nyújtson a résztvevőknek. Bár tudjuk, hogy a középiskola is nehéz követelményeket támaszt a diákokkal szemben, de ezen túl a munkában és a felsőoktatásban újabb kihívások jelennek meg, ezért cél volt, hogy a résztvevőknek bemutassuk és felkészítsük a középiskola után váró továbbtanulási kihívásokra.

A sporttudomány és a sportmentori terülten dolgozó kollégák látják azt a saját területünkön – a sport területén - , hogy ebben a korcsoportban, azaz a középiskolai és főiskolai átmenet (a 17-18 éves korosztály) során hagyják abba legtöbben például a sportolást is. Mi, mint tanárok, pedagógusok és sportszakemberek ekkor várnánk el a gyerekektől azt, hogy tudják milyen szakmát szeretnének választani, felsőoktatásba szeretnének e bekerülni és vagy elkezdjenek e esetleg dolgozni. Ekkor történik a célcsoportunkban egy bizonyos mértékű elbizonytalanodás, ezért nagy szükség van az ilyen és hasonló jellegű mintaprojektekre, hogy az életről (és a szakmáról) már valamivel több tapasztalattal rendelkező emberek képesek legyenek segíteni, mentorálni a fiatalokat.

Milyen programokat tudna kiemelni az egy hét eseményeiből?

A SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet a lehetőségeihez mérten, a fizikai aktivitáshoz kapcsolódóan adott az életvezetéssel, a pályakezdéssel, a továbbtanulással, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteket. Úgy gondolom, hogy ez a fajta metódus, az úgynevezett tapasztalat útján történő tanulás (learning by doing) fontos, mert gyakorlatilag a helyszínen átélve tanulták meg azokat az ismereteket, melyeket később könnyebben be tudnak építeni a mindennapjaikba legyen az a tanulás, a sport vagy a magánéletük.

A programok során igyekeztünk a diákoknak a hagyományos és extrém sportágak fajtáit egyaránt felvonultatni és bemutatni. Cél volt olyan csapatsportágak bemutatása is amelynek nagy a szociális összekovácsoló szerepe: ezek közül a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás. Sor került a személyiségfejlesztő eszközként is jól használható a falmászás valamint a sportág folytatásaként lehetséges szabadtéren történő sziklamászási technikák elméleti és gyakorlati bemutatására is. Népszerűek ebben a korosztályban az úgynevezett gördülő sportágak úgy mint a gördeszka, a görkorcsolya és ezek változatai, kombinációi – természetesen akadálypályákkal kiegészítve. A foglalkozások alatt a résztvevők megismerhettek még olyam a szabadidős és rekreációs tevékenységeket is (séta, nordicwalking és egyéb eszköz nélküli sporttevékenységek) amelyek a sport terülten könnyedén elsajátíthatónak és a akár a mindennapi sportolásban hatékony segítséget tudnak nyújtani.

Újdonság az előző programhoz képest, hogy az előbb említett sportágak kerültek szakmaspecifikusan kiegészítésre táplálkozási tanácsadással, hiszen ebben a korban még vissza lehet vezetni, illetve rá lehet szoktatni a korcsoportos az egészséges táplálkozásra.

Szintén újdonság volt a sporttudományos mérőeszközök bemutatása, azaz, hogy a tudomány hogyan is épül be a sportba illetve az eszközökkel végzett mérések és eredményeik, hogyan építhetőek be a mindennapokba. A programelemben bemutatásra kerültek a különböző terheléses vizsgálatokat, a spiroergometriás vizsgálat előkészületében aerob, anaerob tesztek.

A programok összeállításánál a gyakorlatorientáltság volt a fő cél - két mozgásos tevékenység között a résztvevők halhattak közvetlenül a mozgással kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat kis és nagycsoportban valamint előadás formájában – itt a gyakorlati tevékenységhez kapcsolódóan jó gyakorlatként elméleti oktatásokon is részt vehettek az érdeklődők. Ez a módszer azt a célt szolgálta, hogy pontosan éljék azt a munkafolyamatot, amit a kollégáink nap mint nap mi tanítanak gyakorlati és elméleti módszerekkel a hallgatóknak, mentoráltaknak és a főiskolai tanulmányainak végző szegedi élsportolóknak. A módszer egy nagyon hatékony, és eredményes módja annak, hogy felkészítsük a fiatalokat az elkövetkezendő évekre, összefoglalva én személy szerint nagyon hasznosnak értékelem a megvalósult programot. A megvalósult fejlesztő tevékenységnek van létjogosultsága, mindenképpen szükség van a folytatásra, sőt lehetőség szerint a kiterjesztésére.

Milyen lehetőségeket lát a sportmentori program kiterjesztésére és a program lehetséges folytatására?

Az SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézetben a hallgatói tehetséggondozás egy kiemelt terület – jelen pillanatban a sport kapcsán a mentori tevékenységről beszélünk akkor két dolgot fontos kiemelni.

Az egyik az élsportolók a támogatása, melynek az a célja, hogy azokat az élsportolókat akik nemzetközi szinten is az elit kategóriába tartoznak és bekerülnek a felsőoktatásba tudjuk mentorálni és a tanulmányaikat össze tudjuk egyeztetni a sporttal, mert nagyon sokszor ezért hagyják abba az egyetemet, viszont a későbbiekben, ha a sportpályafutásukat hagyják abba, azt látjuk, hogy nem tudnak mihez kezdeni, elhelyezkedni. A mentorálás egyik része nálunk már elindult és erre egy másik projekt (Sport a felsőoktatásban című konstrukció – a szerk.) is lehetőséget ad: cél az élsportoló támogatása és mentorálása.

A másik oldal az élsport mellett a most, az élsport küszöbére érkező sportolók támogatása, úgy hogy sikeres élsportolók lehessenek és közben a tanulmányaikat tudják folytatni.

A harmadik vonal – amely a sporttudományhoz kapcsolódik – lehetősége az, hogy azok a hallgatóink, akik a dinamikusan fejlődő sporttudományon belül szeretnének kutatásokat folytatni (akár hazai, akár nemzetközi szinten) lehetőséget kapjanak tőlünk a tudományos támogatásra, mentorálásra. Ez a program már pórba jelleggel Intézetünkben működik - mentortanárok kijelölésével a saját tudományterületen a hallgatókat önálló tudományos és kutatási munkát végeznek a László Ferenc Sporttudományi Kutatóműhelyünk keretében. A műhely első kézzelfogható eredménye idén – egy szintén a Nemzeti Tehetség Program pályázata által támogatott civil összefogásban megvalósuló program keretében már kibontakozott – egy tanulmány és szakcikk gyűjtemény formájában kiadásra került és a terveink között szerepel, hogy a nem túl távoli jövőben ez publikációs folyamat egy kötetsorozat bővül.

A projekt „A mentori hálózat működésének és a mentori programok bemutatásának támogatására” (a pályázat kódja: NTP-MH-MPA-12) pályázati felhívás keretein belül valósult meg.

A projekt adatai:

Pályázó: Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Pályázati azonosító: NTP-MH-MPA-12-008

Pályázat címe: Az SZTE JGYPK Testnevelés és Sporttudományi Intézet sportmentori programja

Megítélt támogatás: 1.985.000 Ft